• |
  • Oldaltérkép |
  • E-mail cím
A- A A+
 
 

Kötelező adatszolgáltatás:

Elérhetőség:

Írjon nekünk:

Látogatotság:

Kezdőlap

Nagymagyar
 
Nagymagyar Délkelet Szlovákiában , a Felső Csallóközben fekvő község , természetes vonzáskörzetébe tiz környező falu tartozik. A község jól kiépitett infrastruktúrával böséges szolgáltatásokkal   - oktatási és egészségügyi intézményekkkel , kereskedelemi hálozattal , és pénzügyi szolgáltatásokkal rendelkezik .
A helyi lakosokon kivul községünket a kistérségbe tartozó falvak lakói , hozzávetöleg 12000 ember látogatja. A községben mintegy 3500 , magyar ,szlovák és roma nemzetiségű lakos él. A falu első irásos emlitese 1237- ből származik :  Castrenses de Mager.  A falu neve az egyik magyar törzs nevéből származik.
Késöbb a községet különféleképpen emlitik: Magor ( 1239) , Magari(128), Nogmagyar (1352) ,Egyházas - Magyar (1354) ,Nagy- Magyar (1773) , Velky Mager( 1927) , Rastice (1948) . Az 1960 -ban több település összevonásából létrejött közigazgatási egység a Zlaté Klasy nevet kapta.
A középkorban megtelepedett németek a falut Gross Magebdorf néven emlitették.A németek mellett akkoriban a faluban aránylag nagyszámú zsidó közösség élt. A településen fejlett volt a kézműipar és a kereskedelem. A település gazdasági fejlödés jól dokumentált. Az oklevelek tanúsága szerint a község 1239 - ben pozsonyi várbirtok volt.  1355 -től az Olgyai család birtokolta ,   a 14. században pedig a Dankházy család volt a legnagyobb birtokos. 1495-ben ll.Ulászló király a faluban birtokot adományozott Pogány Péternek és Vizközi Andrásnak. A 16.században a községben a legnagyobb birtokkal a Csorba és az Illésházy családok rendelkeztek.1553-tól a községben földbirtokot szereztek a klarisszák és  a pálosok ,akik egészen a a 18.századig megtartották birtokaikat. 1676-ban l. Lipót császár megvonta a község hetivásár - tartási jogát . 1699-ben a  falu mezővárosi rangot s ezzel       együtt vásártartási jogot is kapott. A Rákóczi - féle szabadságharc idején a község határában zajlott a kurucok és a császári csapatok
közötti egyik ütközet.
A község legjelentősebb kulturális emléke a központban található római katolikus templom , amely egy év alatt , 1885-1886 -ban épült fel. A háromhajós templom hossza 32 m ,szélessége 20m. tornya 42 m magas. A szines ornamentikával diszitett 28 ablakban az épitökre és a falu lakosaira vonatkozó adatok olvashatók.
A templom berendezése egyrészt a 19. és a 20.századból származik.A templom részben az épitéskor elbontott régi román kori  templom alpjaira épült. A presbitériumot diszitő
freskó ( 1959)  Massányi műve .A község területén több kisebb szakrális emlék - kereszt , kápolna , szobor - is található.Az Olgya felé vezető úton épült a Lourdes-i kápolna
Szűz Mária szobrával . A templom előtt  Szent Vendel jó pásztor szobra áll , a szobor talpazatán az alábbi felirat olvasható :
 
  " Jöjjetek hozzám ,mindannyian ."

 

                                                Csicsay Ottó

                                                polgármester

Galéria:

 
 
Navigáció
História

Az tartalom szerkeszés alatt áll...

Testvérvárosok